Tel-Aviv: ahol sosem megy le a nap!

Tel Aviv fontos gazdasági és kulturális központ. Nem utolsó sorban pedig fontos a turizmus szempontjából, hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteget tett az infrastruktúra fejlesztéséért, és azért hogy önálló úticélként is megállja a helyét, a nagy rivális Jeruzsálemmel szemben.

 A város, amelyre gyakran akasztják a – sosem alszik – kijelentést. Nem fővárosa a közel-keleti országnak, a zsidó államnak. Csupán a második legnagyobb település az országban, a maga félmilliós lakosságával. Tel Aviv – a tavasz dombja, ezt jelenti a név. Aviv, milyen szép szó.

Ahogy Izrael Állama, úgy Tel Aviv is nagyon fiatal: 1909-ben alapították. Ez persze nem feltétlenül igaz. Ugyanis mintegy 30 évvel korábban (1880-ban), zsidó bevándorlók grundolták a szomszédos Jafo városát, erre települt rá a modern, lényegesen jobban elterülő metropolisz. A Földközi tenger partján találjuk, ami fontos vonzerő, hiszen széles, homokos tengerpartja felett óriási szállodák telepedtek meg. Ezek nem resortok, sokkal inkább szinte unalmas toronyházak, amelyek – ha az óváros magaslatából nézzük – meghatározzák a látképet. Ha rákeresünk Tel Aviv képeire, akkor leginkább ezeket látjuk.

A Jafó óváros peremétől a Marina kikötőig több mint 10 km-en át terjedő  strandokon szinte minden órában láthatunk joggingolókat, a vízben pedig surfereket. Gyakorta járnak ki egy-egy kávéra vagy brunch-re a környékbeli irodaházak dolgozói, hétvégén pedig – ami péntek délutántól szombat estig terjed – családok népesítik be az óriási, természetes szabadidőteret.

Nem kevésbé jelentős a gazdasági és kulturális szerepe sem. 

Szinte hihetetlen hogy milyen szupercégek, bankok, tőzsdék, kereskedelmi társaságok főhadiszállása található itt, szinte egy kupacon. Ha pedig a HaYarkon folyót körülölelő impozáns parkban sétálunk, gyakran találkozhatunk geek-ekkel, fiatal informatikusokkal, akik dobozból piknikeznek és biztosak lehetünk benne, hogy valamely párszáz méterre lévő, névről sokak által is ismert startup cégtől rajzottak ki a szabadba. High-tech ez a hely minden tekintetben. Az agrárium irányítása és a rendkívül fejlett gyógyszergyártás és egészségügy évente fiatalok százait vonzza, hogy pályájukat itt kezdjék el.

Olvaszótégelye ez mindennek ami hipszter, Európát megszégyenítő kulturális élettel és óriási művészeti tehetséghalmazzal találkozhatunk itt, ahol szinte minden játszóhellyé válik hétvégente, és az önkifelyezés számos módon történő megnyilvánulásával találkozhatunk. Kisebb és nagyobb koncertek, zenei fesztiválok, táncszínház, kortárs képzőművészeti élmények, divatkiállítás, futóversenyek, a Purim fesztivál vagy a Pride, mindezek igazolják hogy ez egy olyan város, ahol nem megy le a nap.

Tévhitek Tel Avivról

• Tel Aviv – Izrael fővárosa. Nem igaz. A főváros Jeruzsálem. Mivel a nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, továbbá Tel-Aviv központi helyzete miatt, számos nagykövetség itt működik.
• Tel Avivban csak zsidók élnek. Nem igaz. A városban tíz emberből egy biztos hogy zsidó, akik közül sokan, nem gyakorolják a vallásukat. Az úgynevezett nagy ünnepeken – ilyen a Hanuka vagy a Peszach – összejárnak, vagy elutaznak az ország déli részére, Eilatra, a Vörös-tenger partjára. Az óvárosban, Jafóban többen élnek a muszlimok. 1%-ban pedig keresztény tel-aviviakkal is találkozhatunk.
• A Tel Aviviak bunkók és tapintatlanok. Nem igaz. A közel-keleti ember gondolkodása elég egyszerű. Ha kapcsolatba kerültük, mielőbb meg akarja tudni ki vagy, mi vagy, megbízhat-e benned. Csak addig érdekli hogy honnan származol, amíg beazonosít, de nem használja fel a kapott információt sem melletted, sem pedig ellened.

Száz évvel ezelőtt mintegy 2000 lakosa volt Tel Avivnak, ez a II. világháborút követően megszázszorozódott, majd 1960-ra ez a szám is megduplázódott. Ekkor már 400 ezren éltek a tavasz dombján.

Interjú

A KalanDOOR-ban Grünwald Zsolt beszélgetett az ismert külpolitikai újságíróval, Breuer Péterrel.

Lezser és fiatalos ez a hely, minden tekintetben, ahol közvetlenek és hangosak egymással az emberek, már a sárga lámpánál dudálnak rád, hogy fejezd be a mobilozást és indulj, mert csak pár másodperced van átérni a kereszteződésen.

Ahol parkolni szinte lehetetlen – akinek parkolás fóbiája van, ne béreljen autót, hanem használja inkább a szuperchill-re hűtőtt buszokat, vagy monitokat – azaz iránytaxikat – amelyek behálózzák az egész várost. Próbáld meg megfejteni az ivritül táblára írt megállóneveket és garantáltan nem jutsz el sehova. Vagy kérj útbaigazítást egy helyitől vagy a buszsofőrtől és biztosan megtalálod amit keresel, sőt egy jót beszélgetsz, esetleg begyűjtesz egy partimeghívást estére.

Közvetlenség, segítőkézség, ez az ami leginkább az izraelieket. És persze a kíváncsiság, mert úgy a harmadik mondattól megkérdezik, ki vagy, mi vagy és kik a rokonaid, akiket ők ismerhetnek. Ez utóbbi persze a 70+-osokra jellemző, akik mindenkiben egyik, a diaszpórában élő rokonuk leszármazottját látják.

Erre a városra nagyon igaz:

meglátni és megszeretni mások számára a maga az élet, ahol megtanulsz élni.

Izraelben élő magyarokat kérdeztem: mi az a szó, vagy kifejezés, ami eszükbe jut Tel Avivról. Néhány ezek közül:

• Lendület; Suk Carmel – azaz a piac;
• A város ahol szerelmes leszel az életbe;
• Rájössz hogy élni jó és élni kell;
• Balagan – azaz zűrzavar, mert ez is Tel Aviv;
• Psychedelic trance party’s;
• Napfény;
• Hipster zóna;
• 7 csodás esztendő;
• Love, freedom, hapiness, life;
• Bauhaus;
• Dizengof Center;
• Tahana Merkazit – azaz a központi pályaudvar;
• Rend a káoszban;
• Tel Aviv, ami nem alszik, ami maga az élet…

Számos világszerte híres izraeli él, vagy élt Tel Avivban, néhányan közülük

A közel-kelet felhőkarcolói és a Bauhaus

Izrael felhőkarcoló üzletközpontjának tetején vagy egy kilátó. Az Azrieli Center legmagasabb elérhető pontjáról pazar rálátás nyílik, és tiszta időben északi irányba Haifa délre pedig Ashkelon körvonalazódik. Az Azrieli épületegyüttesét nem nehéz megtalálni, szinte magányosan nyújtózkodik a környező alacsonyabb épületek között, egy hármas geometriai csoportban egy négyzetes, egy háromszög és egy kör alapon. Utóbbi, körtorony képviseli a legnagyobb magasságot. 187 méter, 49 emeleten. Társai csak egy kicsit maradnak el, 46 és 42 szinttel. Egyébként 2000 óta bámulhatják az erre járók kívül és belül. A fejlesztések nem állnak meg Tel Avivban. Hamarosan átadják a ToHa2 toronynak becézett épületet, ami 275 méter magasra emelkedik.

A város építészetére elvitathatatlanul jellemző a Bauhaus-stíus, amelyet a II. világháborúból menekülő német zsidók honosítottak meg. Erre az irányzatra jellemző a fehér vakolat, amelyet több ezer ház visel magán a város parkos részein. Ez a mennyiség elég volt arra, hogy a város a világörökség listára regisztráljon.

Gasztronómia

A Ben Yehudán, a talán legismertebb sugárúton vagy a Marina egykori csarnokaiból kialakított éttermekben mindennel találkozhatunk ami nemzetközi konyhát jellemzi. A turisták – és persze a helyiek is – napközben a streetfoodra esküsznek, ami itt leginkább a falafel – zöldséges-fűszeres csicseriborsó gombóc humusszal és pitával, vagy a swarma, ami kábé a körúti kebab megfelelője, csak talán frissebb zöldséggel és zamatosabb hússal, és érdesebb fűszerezéssel.